Kisebb csapással is felér a magyar napelemes iparágnak a METÁR
újabb elhalasztása a MANAP Iparági Egyesület szerint. Több milliárdnyi
hazai befektetés, és több száz munkahely nem fog 2012-ben létrejönni a
METÁR bevezetésének 2013. januárra történő elhalasztása miatt. Emellett a
mostani szabályozási tervezet szinte a teljes önkormányzati, intézményi
és KKV szektort is kizárja azzal, hogy csak nagyobb rendszereket
támogat - pedig éppen a kis rendszerek létesítése teremt számos
munkahelyet.
A múlt héten napvilágot látott hír, miszerint a KÁT (Kötelező Átvétel)
rendszerét felváltó METÁR (MEgújuló TÁmogatási Rendszer) bevezetése
várhatóan 2013 január 1.-re tolódik, rendkívül kellemetlenül érinti
megújuló energetikai iparágakon belül a jelenlegi támogatási rendszerből
gyakorlatilag kizárt napelemes szektort. Az újabb fél éves csúszással a
kormányváltást követően 2012 elejére tervezett bevezetéshez képest
immár egy éves késés várható. Ez rendkívül megnehezíti az itthon még
csak szárnyait bontogató iparág cégeinek a tervezést, hosszú távú
stratégiák kialakítását. Mindemellett a szektorba beruházni kívánó
energetikai cégek is kénytelenek előkészítés alatt lévő projektjeikbe
fektetett munkájukat megszakítani, később újrakezdeni, mely nem
utolsósorban jelentős többletkiadásokkal jár.
Az amúgy szórványosan, néha elfogadható, néha teljesíthetetlen
feltételekkel, de rendkívül hosszadalmas ügyintézéssel elérhető EU-s és
egyéb (pl. széndioxid kvóta) forrásokon alapuló beruházási támogatások
nem szolgálják a szektor stabil fejlődését, mely a zöldgazdaság
épülésének egyik fontos eleme lenne.
Az egyesület számításai szerint a csúszás a jövő évben 8-10 Megawattnyi
kapacitás kiépítésének az elhalasztásával járhat. Összehasonlításképpen
a tavalyi évben 1.1 Megawatt volt, idén várhatóan 2 Megawatt körül
várható a kiépített új napelemes termelőkapacitás. A szektoron belül a
már régóta üzemelő és a nemrégiben nem csekély hírverés közepette
átadott gyárak kapacitáskihasználtságaira is rányomja bélyegét a
csúszás.
A forgalmazók és rendszerintegrátorok elmaradt forgalmát is
beszámítva 7-8 milliárd forintnyi hazai forgalomtól esik el a szektor
jövőre, éves viszonylatban 10-11 Gigawattóra zöldárammal leszünk
szegényebbek, és kb. 9500 tonnával több széndioxidot fogunk kibocsátani,
mint a csúszás nélkül. Ami azonban talán ennél is fontosabb, hogy a
METÁR első évére várt, a napelemes szektoron belül kb. 500 fős
munkahelyteremtő hatásnak a késlekedésével a szektorban 4-5 éves
időtávon várható 4-5 ezer főnyi munkahely megteremtése is távolabb
került.
A MANAP reményei szerint a jogszabályok megalapozására fordítható több
idő meghozza gyümölcsét, így a már elfogadott Nemzeti
Energiastratégiával és a Nemzeti Megújuló Cselekvési Tervvel összhangban
lévő szabályozás kialakítására kerülhet sor és hosszútávon kiszámítható
és a nemzetközi tapasztalatokat is hasznosító támogatási rendszer jöhet
létre.
Az eddig ismert tervek szerint a kisméretű, tetőre telepíthető
50 kW alatti termelő kapacitások rendszerből való kihagyását a MANAP
javasolja újragondolni, hiszen éppen a kisebb rendszerek kiépítése
teremthet nagyszámú munkahelyet. Ez a méret jellemző az önkormányzati,
intézményi, KKV és lakossági szektorban, emiatt a támogatási rendszerbe
történő bevonásuk világszerte kiemelten fontos cél, ezzel is támogatva a
környezet- és energiatudatos életmód terjedését.
Budapest, 2011-11-28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése