A Magyar Szolár Szövetség, a Magyar Napenergia Társaság és a
MANAP Magyar Napelem Iparági Egyesület közös álláspontja a KÁT
(Kötelező Átvételi Tarifa) rendszert felváltó új METÁR (Megújuló
Támogatási Rendszer) koncepcióval kapcsolatban.
Szervezeteink fő célkitűzése, hogy országunkban a napelemes
rendszerek mind szélesebb körben terjedjenek el hozzásegítve ez által a
lakosságot a független és kifogyhatatlan energiaforrások nyújtotta
előnyök kihasználásához. Prioritásként fogalmaztuk meg, hogy
elsődlegesen a magyar tulajdonú és hazai munkavállalókat foglalkoztató
vállalkozásokat segítsük a rendszerek tervezése, telepítése,
karbantartása során felmerülő feladatok ellátásában, ezzel is
hozzájárulva a belföldi hozzáadott érték növeléséhez és a
munkahelyteremtéshez.
A napenergia hasznosításában érdekelt szakmai szövetségek örömmel
üdvözlik a megújuló erőforrásokkal termelt villamos energia kötelező
átvételének rendszeréről szóló szabályozás koncepciót. A jelenleg
hatályos rendelkezések módosítása, a piaci környezet, valamint az EU
szabályozás és hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembe
vételével már régen időszerűvé vált.
A jelen közös álláspontunk az eddig nyilvánosságra került koncepciókkal
kapcsolatos alapvetéseinket összegzi. A legújabb tervezetek
részletkérdéseivel kapcsolatos álláspontunkat külön dokumentumban
kívánjuk a döntés előkészítők számára eljuttatni.
I. A napenergiával termelt villamos energia átvétele
Több támogatást a kisebb kapacitásoknak
1) A kötelező átvételi rendszerben támogatott áron kell átvenni
minden 500KW-nál kisebb kapacitású, napenergiával villamos energiát
termelő erőműegységek által értékesített áramot. Ez az 50 kW-nál kisebb
erőműegységek bevonását jelenti a kötelező átvételi rendszerbe, annak
érdekében, hogy a lakosság és a kisebb cégek, intézmények beruházásai is
támogathatóak legyenek. A nemzetközi gyakorlat is szinte minden
országban ezt a törekvést tükrözi, és ez van összhangban a
decentralizált energia ellátó rendszerek kialakítására vonatkozó EU
törekvésekkel.
2) A támogatott árakat úgy kell meghatározni, hogy.. teljes cikk >
nagyobb
támogatást nyújtson a kisebb kapacitású erőműegységeknek a magasabb
fajlagos költségek ellentételezése érdekében (degresszív támogatás),
melynek hozadéka többek között a kisebb rendszerek telepítésének nagyobb
munkahely teremtő hatása is.
Környezetvédelmi korlátok és bónusz
3) Nem részesülhet támogatott árban és semmilyen más kedvezményben
(ideértve az állami és EU támogatásokat is) olyan napenergiával működő
erőmű egység, amelyet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmas vagy
védett területre telepítettek.
4) Az épületre telepített erőműegység által termelt villamos
energia kötelező átvételi ára magasabb legyen (pl. 20%-kal) a nem
épületre telepítettnél (alapár). Bónuszt kell meghatározni a parkolóra
telepített olyan erőműegység részére is (pl. 10%), amely a parkoló
gépkocsik számára árnyékot nyújt, és amelyhez kapcsolódóan a
parkolóhelyek legalább 5%-án elektromos gépkocsik töltésére alkalmas
töltőhely kerül kialakításra. Az elektromos gépkocsik töltésére alkalmas
parkolóhelyek arányát 2017. január 1.-ig 10%-ra kell növelni.
5) Megújulók gyártásának hazai támogatása és ez által létesülő új
munkahelyek elősegítésének céljából javasoljuk, hogy a 4.) szerinti
bónusszal egyidejűleg igénybe vehető további bónuszt kapjon az a
beruházás, amelynek legalább a 40%-a hazai előállítású termékből épül
meg. A bónusz mértéke lehetne pl. 5%.
6) Mivel a napelemek telepítéséhez szükséges munkaerő jellemzően
nem a telepítés helyszínén lakik, ezért indokolatlan ebből a szempontból
bármilyen regionális bónusz alkalmazása (LHH). Ilyen intézkedés csupán
spekulatív telepítéseket ösztönözne.
Az új napelem kapacitásoknak sokkal inkább azokban a térségekben kellene
létrejönnie a szállítási vesztességek csökkentése érdekében, amelyekre a
villamos energia intenzív felhasználása jellemző a napsütéses
évszakokban. Ezért azt javasoljuk, ha regionális megfontolások
egyáltalán elfogadhatók, hogy a 4.) és 5.) pont szerinti bónusszal
egyidejűleg igénybe vehető regionális bónuszt azok a beruházások
élvezzenek (pl. 10% mértékig), amelyek sűrűn lakott városi övezetekben
jönnek létre, ahol a nyári légkondicionálás jelentős stresszt gyakorol
az elektromos hálózatra. Ilyen területeken a napelemek - jellemzően
háztetőkre - telepítésének másodlagos előnye a mikroklimatikus hatások
mérséklése (belvárosi hőhullám), következésképpen a légkondicionálási
igény, és ezzel összefüggő fogyasztási csúcs mérséklése.
A sűrűn lakott belvárosi övezetet a 100 ezer, illetve 150 ezer főnél
nagyobb lakosú önkormányzatok (Budapesten a fővárosi önkormányzat)
rendeletben jelölnék ki, melynek területe nem haladhatná meg az adott
önkormányzat belterületének 20, illetve 35%-át. A kijelölés során
előnyben kell részesíteni az emeletes épületekkel beépített területeket.
A támogatás időtartama és a jogok átruházhatósága
7) Nem értünk egyet azzal, hogy a napelemmel termelt villamos
energia támogatott áron való kötelező átvételének időtartama 15 év
legyen, mert a nemzetközi gyakorlat a technológia élettartamához
igazodik, jellemzően 20 és 25 éves átvételi időtartam meghatározásával.
8) A szállítási kötelezettség letelte után a jogosult által termelt
villamos energiát az aktuális piaci áron át kell átvenni, illetve ezt
követően a termelő jogosult a saját fogyasztását figyelembe vevő
egyenleg szerinti elszámolásra (szaldó elszámolás).
9) A szállítási jogosultság az ingatlan és a készülék értékesítésével átruházható és örökölhető.
Magánszemélyek hátrányának megszüntetése
10) A magánszemélyek által napelemmel termelt villamos energia
értékesítésének bevétele évi 1 millió forintig személyi jövedelemadó
mentes (vagy: 20KWp kapacitásig), tekintettel arra, hogy a magánszemély
szállítók a naperőmű telepítésének költségei után nem tudják az áfa-t
visszaigényelni és a berendezés amortizációját elszámolni.
A spekuláció és a kettős támogatás elkerülése
11) A METÁR szerinti átvételi ár azon erőműegység által termelt
villamos energia értékesítéséhez biztosítható, amelynek létesítését az
új METÁR hatálybalépése után kezdték meg. A METÁR hatálybalépése előtt
létesített, illetve megkezdett telepítésű erőműegységek által termelt
energiát a jelenleg hatályos KÁT rendszer szabályai szerint kell
átvenni.
12) A támogatott átvételi árat úgy kell megállapítani, hogy a
leghatékonyabb módon telepített erőműegységek számára a kötelező átvétel
időszaka alatt olyan megtérülést biztosítson, mely a lakossági és a
professzionális beruházók számára is vonzó. A kettős támogatást el kell
kerülni, mert az indokolatlan extraprofitot eredményez, feleslegesen
növeli a társadalmi költségeket és az uniós versenyjoggal is ellentétes
lehet. Ezért nem részesülhet a METÁR szerint megállapított támogatott
átvételi árban olyan erőmű egység által termelt villamos energia,
amelynek létesítéséhez az Európai Unió által biztosított forrásból vagy a
magyar költségvetés bármely alrendszeréből finanszírozott beruházási
vagy bármely más jogcímen nyújtott támogatást vettek igénybe.
A kvóta és a bizonytalanság tönkreteszi a hazai ipart
13) Nem értünk egyet azzal, hogy bármilyen mennyiségi korlát vagy kvóta
kerüljön megállapításra. A támogatott átvételi áron szállított
valamennyi energiát kötelezően át kell venni.
A kínálat szabályozásának legfontosabb eszköze az ár megállapítása
legyen. Az átvételi árakat kell úgy meghatározni, hogy csak a
legversenyképesebb, a legalacsonyabb fajlagos költségekkel és ezért a
leghatékonyabban termelő beruházások legyenek képesek szállítani. Ha ez
megfelelően történik, nem kell attól tartani, hogy a kínálat jelentősen
meghaladja a kiépíteni kívánt új kapacitást. Ráadásul az átvételi árak a
beruházások fajlagos költségének jövőbeni csökkenésével jelentősen
mérsékelhetők. Ezzel szemben a kvóta bevezetése magasabb átvételi
árakhoz, magasabb társadalmi költségekhez vezet, rombolja a hazai ipart
és magában rejti a korrupció és a spekuláció veszélyét.
A kvóta meghatározása, illetve a piac időnkénti leállítása olyan
bizonytalansági tényezőt eredményez ("stop and go" hatás), amely
nemzetközi tapasztalatok alapján önmagában is jelentős költségnövekedést
eredményez, hiszen az átvételi rendszer esetleges leállításának
kockázatát a piac költségként beépíti az árakba.
A kvóta bevezetése akadályozza a hazai ipar megerősödését. Ha a piac
leállításnak kockázata jelentős, akkor a kisebb tőkeerejű hazai
vállalkozások nem lesznek képesek versenyezni azokkal a más
tagállamokban stabil piacot élvező és ezért erősebb külföldi
szereplőkkel, akik csak azokban az időszakokban jelennek meg a hazai
piacon, amikor annak kvótákkal való leállítási kockázata csekély. Ilyen
bizonytalanság mellett a hazai gyártás, telepítés valamint az azt
támogató innováció és kutatás fejlődése is kérdéses.
14) A kvóta teljes elutasítása mellett- annak alternatívájaként –
inkább a nemzetközi gyakorlatban bevált olyan szabályozást lenne
indokolt kialakítani, amely a támogatott árak előre meghirdetett,
automatikus változtatásával reagálna az új kapacitás-kínálat
növekedésére, illetve annak elmaradására (árkorridor). Ez olyan módon
működne, hogy ha az adott időszakban a telepített új kapacitás
meghaladja az előre tervezett felső határ-mennyiséget, akkor a
támogatott ár automatikusan, előre meghatározott mértékben csökken. Ha
viszont a telepített új kapacitás mértéke kevesebb, mint az előre
tervezett alsó határ-mennyiség, akkor az átvételi ár előre meghatározott
mértékben, automatikusan növekszik. Az árkorridor alkalmazására a METÁR
bevezetésének első évében nem kerülne sor. A későbbiekben az évenkénti
felülvizsgálati időszaknál rövidebb (pl. fél éves) szabályozási
időtartamokat is indokolt lehet meghatározni
Az árkorridor alkalmazásának a legfontosabb előnye, hogy csökkenti a
támogatott ár téves (túl magas vagy túl alacsony) szinten való
meghatározásának kockázatát, de az ipar számára kiszámíthatóbb és
elfogadhatóbb hatósági reagálásra ad lehetőséget, mint a piac kvóták
befagyasztásával való szabályozás.
15) Szükséges meghatározni, hogy a hálózatra való csatlakozás iránti
kérelmeket, illetve kiserőmű létesítési és üzemeltetési
igénybejelentéseket érkezési sorrendben kell elbírálni, melynek
időtartama nem lehet hosszabb, mint annak beérkezésétől számított egy
hónap. E határidő elmulasztása a kérelem, illetve az igény elfogadásának
minősül. Hasonló szabályozás szükséges az elkészült rendszerek üzeme
indulásának és hálózatra csatlakozásának engedélyezésére is, melynek
hatályba lépése a támogatott árakra való jogosultság kezdő napját is
jelenti egyben.
Glattfelder Béla elnök Magyar Szolár Szövetség
Prof. Dr. Farkas István elnök Magyar Napenergia Társaság
Illés Gábor elnök MANAP Iparági Egyesület
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése