2009-06-23

Megéri napelemet telepíteni Magyarországon?

Elkezdtünk hirdetni néhány helyen, így szerencsére egyre több érdeklődőnk van. És a legtermészetesebb kérdés, amit érdeklődőink feltesznek, hogy ma megéri-e Magyarországon napelemet telepíteni. Röviden: támogatás nélkül nem.

Azért írom le, mert ma visszahallottam egy érdeklődőtől, hogy néhány napelemes telepítéssel foglalkozó cég azt állítja, hogy 5-8 éven belül visszatermeli az árát a napelem... (ráadásul egy családi házra, lakossági részre állította ezt, ahol most semmilyen támogatás sincs).

Persze tudom, hogy itthon nehéz eladni napelemet, de azért nem hiszem, hogy valótlan állításokkal ezt meg lehet tenni - hát gondoltam megosztom a részleketek ezzel kapcsolatban, mert kezdetektől szilárd elhatározásunk, hogy erről mindig egyenesen és tisztán kell beszélni, mert csak így lehet egy céget hosszú távon felépíteni.

Tehát a pontos válasz úgy hangzik, hogy támogatás nélkül ma Magyarországon nem éri meg napelemet telepíteni, és lakossági részre nincs támogatás. De már ma is elérhető néhány pályázat (ezek itt láthatók) - és azzal már gazdaságos lehet.

Viszont történt néhány bíztató lépés: az egyik legfontosabb, hogy ma itthon van lehetőség az áram vissszatáplálására az elektromos hálózatba, az áramszolgáltatók kötelesek visszavenni az áramot. Ez nagyon fontos lépés volt, enélkül nem lehet értelmesen napelemes rendszert telepíteni.

Azonban nincs támogatás a visszavásárláson: ugyanazon az áron veszi vissza az E-on és az ELMÜ az áramot, mint amennyiért eladják (28-32 Ft/kWh).

Nyugaton (sőt, már Bulgáriában, a cseheknél is) azonban a támogatás alapja, hogy az áramszolgáltatók kötelesek magasabb áron visszavenni a napelemes rendszerből nyert áramot. Ez Németországban 50 cent (kb 140 Ft/kWh), a cseheknél 40 cent, még a napfényes Bulgáriában is 35 cent (100 Ft).

Ezekkel az arányokkal gazdaságos már a napelemes rendszer, akár magánszemélynek a családi házára, akár hűtőházra, akár napelem-erőművek létrehozásához. A fenti számokkal és európai támogatásokkal jellemzően 7-10 év a megtérülés - ha alacsonyabb, akkor jellemzően csökkentik a visszavásárlás összegét.

Ma itthon azonban nincs támogatott ár a betáplálásra.

Akkor miért éri meg mégis, illetve mi miért foglalkozunk vele?

Egyrészt mert nem hiszem, hogy a világ végéig szembe mehetünk a széllel, és egyszer be kell vezetni a támogatást itthon is, ha tartani akarjuk a 2020-ra kitűzött energia célokat, mely szerint a teljes áramellátásból 20% lesz a megújuló.

Magyarországon víz-potenciálunk nagyon kicsi, hiszen hiányoznak a nagy esésű és sebes folyók, mint svédeknél, osztrákoknál.

Szél pedig az Alföldön, Szerbiában és Edélyben fúj a legkevésbé Európában. Egyedül a Kisaföldön van néhány szélcsatorna, nem véletlenül ott épültek hazai szélkerekek. De az ország más részén szerintem igen kicsi a szélpotenciál - csatolok egy európai széltérképet: a sötétkék jelöli, hol a legkisebb az átlagos szélsebesség.



Marad a nap tehát, mint fő megújuló forrás (meg az apróságok, mint a geotermikus, bioenergia, stb - ezek sehol sincsenek 1-2 százalék felett Európában, bár geotermikusból kicsit több kihozható itthon, de az se lesz óriási a következő 50 évben). Nap viszont süt bőven itthon:



Ezért döntöttünk a napelemek mellett. És itt a gazdasági megtérülés nagyon fontos: és már ma is vannak EU-s pályázatok, melyek közületeknek (önkormányzatok, cégek, szervezetek) ma is 40-60%-os támogatást ad napelemes telepítésre.

Na így már megéri. Így már gazdaságos, így már 10-15 év alatt megtérül, miközben a rendszer élettartama ennek kétszerese.
Ezt nézhetjük kétféleképpen is:
1) 12-15 évig mintha az áramszámlánkat fizetnénk egyben, utána 12-15 évig ingyen van áramunk
2) 25 évig féláron van az áram egyszeri beruházással, ami ráadásul nem is drágul később sem.

És ez még csak a kezdet, mert az áram ára nem fog csökkeni a következő években - legalábbis én még a világban nem láttam olyan előrejelzést, ami ezt jósolná. És még jelentős árcsökkenés várható a napelemeknél a következő években - legalábbis a most épülő gyártói kapacitások alapján ez borítékolható. Ez persze tovább javítja majd a megtérülési számokat is, és egyre vonzóbb lesz a napelemes befektetés itthon is.

Reméljük, a betáplálási támogatást is minél hamarabb bevezetik majd. De addig is egyelőre a pályázatokkal kell gazdaságossá tenni a napelemes rendszert. 

2009-06-19

Az első pályázat, első projekt

Egy ismerősünkön keresztül alakul is az első projektünk, bár nem nagy méretben, de kezdeti lépésnek kiválóan megfelel majd.

Most a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében indulunk egy pályázaton, egy ismerősünk hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó alapítványnak dolgozik, és a szervezetüknek van egy iskolai és turista szállásként használt háza a Bakonyban. Ők non-profit szervezetként a teljes összeg 60-70 százalékát kaphatják meg, amivel már nagyon is gazdaságossá tehető a napelemes rendszer.

Ádám korábbi munkái révén gyakorlatunk is van a pályázatírásban, azonban ez se lesz egyszerű projekt: ugyanis a pályázat keretében nagyon sok kifejtést, esélyegyenlőségi indoklást és környezeti hatástanulmányt kell megírni.

Közben hallottunk még egy reménykeltő hírt: állítólag lesz pályázat Közép-Magyarországi régióba (a fenti KEOP-ok ki vannak zárva innen), így további lehetőségek nyílnak.

Közben érdemi tárgyalások folynak további közvetlen gyári beszállítókkal is, ami hosszú távon lehet érdekes majd - de erről majd később részletesen.